A Corso Cavour-on sétánk során jónéhány 1500-as években épült épületet csodálhatunk meg, melyek közül néhány építészetileg igen jelentõs: Guidoni, Monaldeschi, Petrucci, Alfieri palota (palazzi Guidoni, Monaldeschi, Petrucci, Alfieri), valamint a Timei palota (palazzo Timei), a városi színház, Vespignani mûve, munkálatai 1866-ban fejezõdtek be, s amely a város híres zenészérõl Mancinellirõl lett elnevezve (Teatro Mancinelli). A neoklasszikus stílusban épült színházat belülrõl értékes aranyozott stukkók díszítik, s Cesare Fracassini és Annibale Angelini jelentõs festményeinek ad otthont.

Sétánkat folytatva, jobb oldalon a Mórtoronnyal (Torre del Moro) rendelkezõ Hetek Palotájához (Palazzo dei Sette), majd a Köztársaság térre (piazza della Repubblica) érünk. A téren a Városháza (Palazzo del Comune) és oldalt Szent Endre temploma (chiesa di Sant’Andrea) található.

Hetek Palotája - Mór torony (Palazzo dei Sette – Torre del Moro) A Dóm utca (via del Duomo) és az Alkotmány utca (via della Costituente) keresztezõdéshez érve jobbra található a Hetek palotája (palazzo dei Sette). A palota a középkori városközpontban, a Mûvészetek képviselõ Hét Úr palotája a város fontos helyévé vált. A palota két szárnya közül kimagasló 47 méter magas torony tökéletesen irányul a négy világtáj felé. A toronyra az 1866-os restaurálási munkák után egy órát és két városi harangot helyeztek el. A kisebbik harang a Szent Endre templomból (chiesa di Sant’Andrea), a nagyobbik harang a Néppalotából (Palazzo del Popolo) származik, ahol 1313-tól volt, s Orsini népkapitány kérésére öntötték, rajta Orsini címerével, a 25 mûvészet jelképével, és a város lakosságának pecsétjével. A torony látogatható.

Városháza (Palazzo del Comune) Az épület a város egyik legrégibb éplületei közé tartozik, már a XIII. században felújításra került, a XVI. században Ippoliti Scalza mérnök tervei alapján átépítették, melyek végül is befejezetlenül maradtak. Vespignani mérnök a XIX. század közepén nekilátott, s az épület déli homlokzatán egy neoklasszikus árkádot épített, mintegy bejáratként a térre.

Szent Endre templom (chiesa di Sant’Andrea) A Szent Endre templom a város legrégebbi temploma. Időszámítás után VI. században, egy etruszk templom romjaira épült: az eredeti mozaikpadlózat maradványai még ma is láthatók a az altemplomban. A templom a XI.-XII. század között átépítésre került, és számos változáson ment keresztül egészen 1926-ig, amikor Gustavo Giovannoni újraépítette a tizenkétszögû harangtornyot is, hasonlóan a Szent Szeverius és Mártír apátság (Badia dei SS. Severio e Martirio) tornyához, mely a Porano felé vezetõ úton található. A templombelsõ a különbözõ korok jelét viseli: XIV. századtól egészen a XIX. századig terjedõ freskókkal és festményekkel. Különleges figyelmet érdemel a szószék és a XIV. századi temetkezési fülke. A város tulajdonába tartozó templom fontos politikai döntések színhelyéül szolgált, itt dõlt el III. Ince Pál pápa döntése alapján a IV. keresztes hadjáratban történõ részvétel.

Fel